Ha
majd lelked szemére fátylat húz az idő
s
nem látod arcomat…
Emlékeid
között kutatva,
sehol
se találod hangomat –
Megidézni
ha igazán akarsz
s
szívedben nem lesz gyűlölet, harag:
Ott
leszek majd. A érereidben.
Értelmet
sugárzó szép szemeidben,
puhán
koppanó lépteidben,
lágy
forró öleléseidben.
Gyermeked
boldog mosolyában,
szobád
sarkában a homályban.
Boldog
légy! Én benned tovább élek.
Csontom.
Húsom. Vérem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése